Álomkereső honlapja

Tartozom egy vallomással. Én bizony néha tévézem. Volt időszaka az életemnek, amikor egyáltalán nem néztem televíziót, mert úgy találtam, hogy a különböző – főleg a kereskedelmi – csatornák által sugárzott információk meglehetősen egyoldalúak és eléggé negatív irányba kívánják befolyásolni az emberi pszichét. Néhány év után aztán megértettem, hogy a televízió és a média egy csodálatos találmány, hiszen gyakorlatilag pillanatok alatt juthat el hozzánk minden olyan információ a világból, ami fontos és érdekes lehet a számunkra. Egyetlen titka van csupán a tévézésnek és más médiumok használatának: tudni kell az információkat szelektálni és tisztában kell lenni azzal, hogy ami az egyes médiumokon keresztül nap, mint nap hozzánk érkezik, az csak egy kicsiny szelete a világnak, az a szelete, amit a média – céljai elérése érdekében – kiválasztott arra, hogy eljuttassa hozzánk. De szerencsére nem csak kereskedelmi csatornák és bulvár műsorok léteznek… Szóval, vannak azért a televízióban is értékes dolgok. Na, nem feltétlenül a reklámokra gondolok, bár ezt az írást éppen egy reklám inspirálta.

Manapság az elektronikus média és főleg a televízió telis-tele van reklámokkal, melyek közül a legtöbb, még „hobbi-marketinges” szemmel, de talán még az egyszeri hétköznapi ember szemével is eléggé alacsony színvonalúak és nélkülöznek minden kreatív és figyelemfelkeltő ötletet. Néha azért persze vannak kivételek és előfordulnak olyan reklámok, melyek nagyon ötletesek, vagy egyenesen, még ha nem is direkt módon, de mégis azért tanítóak. Mint például az új Renault Megane Grandtour reklámja…

Ebben a reklámban egy pasi jár éppen körbe a szalonban egy vadonatúj Renault Megane-t, az értékesítő pedig igyekszik neki puhatolózó kérdéseket feltenni neki, hogy megtalálja azt a „nyomógombot”, aminek folyamatos „nyomkodásával” majd vásárlásra bírhatja az úriembert. Olyanokat kérdez tőle, hogy pl. „Nagy családja van?”, meg hogy „Hétvégi kirándulást tervez a párjával?” stb. A pasi pedig minden kérdésre egyszerűen csak annyit felel: „Nem!”. Végül megkérdezi tőle az értékesítő: „Egyáltalán szüksége van Önnek erre az autóra?”. És mi a válasz?

„Nem! De kell nekem!”

Lenne egy kérdésem hozzád!
Te már valóban eldöntötted, hogy mit akarsz kezdeni az Életeddel? Úgy értem, hogy úgy igazán, határozottan és végérvényesen?

Figyelem! Enyhén provokatív sorok következnek, melyekkel az a szándékom, hogy kibillentselek abból az állapotból, melyről sokan úgy gondolják, hogy ez az a fajta belső lelki béke, mely azt jelzi számukra, hogy a saját valódi Útjukon járnak, és mely végső soron elhozza majd számukra mindazt, amire csak vágynak.

Ha Te időd nagy részében otthon ülsz nagy nyugalomban és minden este tévét nézel, vagy esetleg könyvet olvasol, vagy éppen az interneten böngészel különböző fórumokon tartalmas olvasnivaló után, vagy mindenféle szórakoztató programokra jársz, vagy egyéb „kellemes” módon töltöd el a rendelkezésedre álló időt és közben azt gondolod, hogy ezek azok a tevékenységek, melyek közelebb visznek Álmaid megvalósulásához, akkor tévedsz!

Nap, mint nap, ahogy megfigyelem az embereket, akikkel találkozom, beszélgetek, vagy akik írnak nekem, gyakran tapasztalom azt, hogy a legtöbben szeretnének egy szebb, jobb, boldogabb, gazdagabb és teljesebb életet. Túlnyomó többségük figyelmének a középpontjában mégsem egy szebb és jobb élet áll, hanem a jelenlegi körülményeik. Azok a körülmények, amik szerintük „akadályozzák” őket abban, hogy valóra váltsák az álmaikat és megtapasztalják a valódi teljességet.

Az emberek többsége azzal van elfoglalva, hogy küzdjön a megélhetéséért, hogy túlélje valahogy a soron következő napot, hogy megoldja jelenlegi problémáit és feloldja a kapcsolataiban fennálló konfliktusokat, miközben a szívük mélyén mindegyikük egy boldog, gazdag és kiteljesedett életre vágyik. Te nem érzel ebben némi ellentmondást? Mert én nagyon!

Veled is történt már olyan, hogy azt érezted, egy vágyad megvalósulásának közvetlen közelébe értél? Amikor úgy érezted, hogy már itt toporog az ajtó előtt, már bedugta a kis lábujját az ajtó résen, Te pedig óvatosan kikémleltél, hogy vajon valóban Ő akar-e belépni az életedbe? Kikémleltél az ismeretlenbe, és akkor hirtelen megdöbbentél attól, amit láttál? Attól a félhomályba burkolózott „rém alaktól”, aki ugyan hasonlít egy kicsit vágyad tárgyára, de a körvonalai még bizonytalanok és torzak, és sokkal inkább tűnik egy ijesztő Sárkánynak?

Hidd el, megértelek! Én is éreztem már számtalanszor ehhez hasonlót. Az ismeretlennek, és ebből kifolyólag bizonytalannak vélt jövő, valóban gyakran hat ránk ijesztően és rémisztően.

Felmerült már benned is ez a kérdés?

Érezted már úgy, hogy Te nagyon vágysz valamire, nagyon akarod és aztán mégsem valósul meg, vagy nem egészen úgy, ahogy elképzelted? Törted már a fejedet azon, hogy miért történik ez? Hogy mit ronthattál el, mit kellene másképp tenned?

Azt hiszem, a legtöbben már átestünk ezen az "élményen". És sok esetben talán találtunk is valami elfogadható választ, ami segített beletörődni abba, hogy nem érhetjük el azt, amire olyan nagyon vágyunk. Talán fel is adtuk már ezeket a vágyainkat, és esetleg örülünk is neki, hogy legalább már nem frusztrál az a tudat, hogy még mindig nem értük el őket. Lehet, hogy hibáztattuk is magunkat a kudarcért, vagy esetleg másokat is. Az is lehet, hogy egyszer és mindenkorra feladtuk azt, hogy valaha is bármit elérjünk, amit csak szeretnénk, azzal nyugtatva meg magunkat, hogy ez a karmánk, vagy a sorsunk.

„Két pont közt a legrövidebb út az egyenes” – tartja a mondás. És milyen igaz! De vajon érvényes ez a Vonzás Törvénye kapcsán is? Vagyis, hogy vágyunk megvalósulása felé is a legrövidebb út az egyenes?

Minden bizonnyal. Azonban felmerül a kérdés, hogy akkor vajon mi is ez az „egyenes”? Mit jelent ez vágyunk vonzása tekintetében?

Nos, mielőtt kísérletet tennék ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, a könnyebb érthetőség kedvéért, megpróbálom egy valóságból vett példával illusztrálni azt, amiről most írni fogok.

Mi a Vágy? A Vágy valami olyasmi, amire szükségünk van? Arra vágyunk, amire szükségünk van? Vagy talán inkább olyan valami a Vágy, amit nagyon akarunk? Vagy valami teljesen más?
A Vágy jó vagy csak szenvedés forrása? Megelégíteni kell, beteljesíteni, vagy esetleg elfojtani és megszabadulni tőle?
A Vágyat el kell engedni vagy engedni kell beteljesülni és megvalósulni?
Felmerültek-e már benned ezek a kérdések a Vággyal kapcsolatban? És ezeken kívül még hány meg hány kérdés? A válaszokat, amiket különböző helyekről kaptál, mennyire érezted, érzed igaznak, helytállónak? Mennyire vannak összhangban egymással ezek a válaszok?

Érezted-e már a Titok alkalmazása során azt, hogy hiába teszed meg a szükséges lépéseket a "legjobb tudásod" szerint, és hiába nyilvánítod ki vágyaidat, azok megvalósulása egyre csak akadozik vagy teljesen elmarad? Érezted-e már, hogy minden igyekezeted hiába?
Felmerült már Benned a kérdés, hogy mi az, ami még mindig akadályoz, távol tart Téged mindannak megtapasztalásától, amit pedig olyan nagyon szeretnél? Mi lehet az a gát, akadály, mely nem engedi megvalósulni legáhítottabb vágyaidat?
Kerested-e már ennek okait másokban, a körülményekben, a "rosszul" megfogalmazott céljaidban, a "helytelenül" végrehajtott terveidben, statisztikai adatokban, nagy számok törvényében vagy bármi másban?

"A szabadság nem az élet célja! Hanem az alapja. Következménye pedig a fejlődés. Életed célja pedig nem más, mint az öröm. Soha nem vágyaid konkrét megvalósulása a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzed magad az adott pillanatban."

- Abraham -

Sokáig kétségbeesetten kerestem az Élet Értelmét. Hogy mi végre vagyok itt, mi az életfeladatom. Úgy gondoltam, ha erre rájövök és megértem, egyszeriben megváltozik és sokkal könnyebb lesz minden. Mert akkor már tudni fogom, merre tartok, és mit kell tennem, mi a dolgom.
Hosszú-hosszú időt töltöttem ezzel a kereséssel. És hosszú-hosszú időbe telt mire rájöttem, hogy ez a keresés hiábavaló. Egy egész életet -
vagy akár többet is - eltölthetnék ezzel a kereséssel anélkül, hogy előbbre jutnék. Próbálkoztam mindenféle ezoterikus és spirituális technikával és eszközzel, hátha valamelyik segít megtalálnom az utam, hátha valaki egyszer valamilyen jelből kiolvassa és lefordítja nekem, hogy mi a dolgom az életben.